• Képeslap küldése

Támogató:


2010-ben 110 éve, (1900), hogy az evangélikus felekezeti iskola államivá vált. „A nép ugyanis nem győzné a családonként kirótt 11 korona tanítói fizetés terhét hordozni, kénytelen volt az államosítást kérni.”

Kirmec

Kirmec ma is élő hagyomány, a templomszentelés ünnepe. Minden év február másodika után következő vasárnap tartják. Szászoktól átvett szokás. Az ünnep neve idomított szó, a német Kirchmesse-ből, mely templomi ünnepet jelent. Az év legrangosabb táncmulatságának van elkönyvelve a Kirmeci bál, melyre illett és illik ma is meghívni a rokonokat, barátokat, ismerősöket.

A Kimeci bálnak rendkívüli rangot kölcsönzött, hogy azt az egyházközség patronálta. A Kirmec napján a zselykiek „Vivát, jó Kirmec!” köszöntéssel üdvözölték egymást.

A második világháború előtt a Kirmeci bált a társadalmi rétegek külön rendezték. Muzsikást fogadtak a nemeseknek és a virilistáknak, s külön a zabhegyezőknek, ami azt jelentette, hogy a nemesek és a virilisták a zabhegyezőktől elkülönülve mulattak. Előbbiek egy tágasabb házban, utóbbiak - mivel számbeli fölényben voltak - a művelődési otthon termében.

A szájhagyomány szerint volt olyan időszak, amikor a szolgalegények is külön mulattak.

(Forrás: Wass György: Zselyk)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Ezt olvashattuk a Kirmecről a Szabadság című kolozsvári közéleti hetilapban, 2001. február 13-án.

Kirmec a zselyki „göderben"

Besztercétől 24 kilométerre délnyugati irányban, a Sajó patak völgyétől balra, Sajónagyfalu, Szentiván, Péntek, Nagyida, Dipse és Fehéregyháza falvak határában, egy katlanban fekszik a mindössze 60-70 lelket számláló színmagyar település, Zselyk. Az isten háta mögötti falu, a „göder" éppen elszigeteltsége miatt őrzött meg számos olyan hagyományt, amelyet másfelé már maga alá gyűrt az aszfalt.

A kis falu evangélikus templomát 134 évvel ezelőtt szentelték fel, és a nagy eseményre — az ún. kirmecre — minden évben ünnepélyes keretek között emlékeznek a zselykiek. A kirmec szót a szászoktól vették át a magyarok; a kirschmesse-bôl (templomi ünnep) ered. A helyi kirmec-bálnak mindig is rangot kölcsönzött a tény, hogy az egyházközség patronálja.

A szombati kirmec-bál istentisztelettel kezdődött, amit a Zselyki Fúvószenekar műsora követett. A történelmi áttekintés után a Zselyki Művelődési Egyesület ifjú és középkorú tagjai zselyki lakodalmas jelenettel léptek színpadra. A gazdaköri program és borverseny után csapra vert hordós-bál következett.

A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-t többek között Kovács Péter, Gál József, Szilágyi János, Szántó Árpád és Kocsis András képviselték; mindnyájan kisebb-nagyobb összegeket adományoztak a Zselyki Művelődési Egyesületnek.

Borsos Éva

Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2003 - 8 - Vivát Kirmec!

Vivát Kirmec!

Vivát! „Jó Kirmec”-et! – így köszöntik egymást évszázadok óta a Beszterce-Naszód megyei Zselyk lakói minden év februárjának első szombatján. Ez a „kirmec napja”, a templomszentelés ünnepe, amikor összegyűlik a faluközösség és az elszármazottak. Rokonokat, barátokat illik ekkor meghívni vendégségbe.

Ez a múltba visszanyúló hagyomány mindmáig megőrződött ebben a zárt, magyar ajkú, evangélikus vallású, szászos viseletű közösségben, melynek gyökerei az utolsó tatárjárásig vezethetők vissza. És talán ez a zárt jelleg őrizte meg az idő folyamán – a kommunista elnyomás alatt is – az itt honos hagyományokat ebben a már alig több mint száz állandó lakost számláló közösségben. A falu elszigeteltségére utal az is, hogy a nevek felsorolásakor mindenkor feltüntetik a házszámot vagy a falusi ragadványnevet, s így különböztetik meg a sok azonos nevű lakost.

Az idén – február 8-án – ünnepi istentisztelettel és úrvacsoraosztással kezdődött a zselyki kirmec. Ezt követően kerekasztal-beszélgetésre gyűltek össze a falu gazdái, hogy megvitassák a múlt nyári falutalálkozón elhatározott falufejlesztési tervek előmenetelét és az újabb megoldások kidolgozását. A beszélgetésen részt vett dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke, Bruj Octavian sajónagyfalusi polgármester és Halász Ödön kertészmérnök, az AGRAS mezőgazdasági biztosító helyi kirendeltségének igazgatója. Szó esett önkormányzati, társadalmi és falufejlesztési problémákról, valamint mezőgazdasági szaktanácsadásról.

Első ízben rendeztek e napon Zselyken állatkiállítást, amit nem várt, nagy érdeklődéssel fogadott a falu, felvonultatva nagy és kis állatait. (…) Mint minden ünnep alkalmával, most is fújtak a „Turnerek”, a zselyki fúvószenekar tagjai. Az ünnepség a hagyományos báli mulatsággal zárult, ahonnan nem hiányzott a csapra vert hordó és az égetett pálinka reggel, amit vederben hoznak, és helyben gyújtanak meg.

(Romániai Magyar Szó – Bukarest)

Kresz Béla

Lenti nincs Emesénél!!!

2004. február 11.
(XVI. évfolyam, 33. szám)

Zselyk
Megünnepelték a kirmecet

Nagy sikerrel rendezték meg Zselyken a falu sajátos ünnepét, a templomszentelő kirmecet február 8-án. Az idei rendezvény mintegy kétszáz Beszterce-Naszód megyei lakost mozgatott meg. A kirmec nagy látványossága az állatkiállítás volt, amely idén megyei kitekintésűvé vált.

— Nagy lendületet kapott az idei rendezvény, ugyanis a megyei tanács által kiutalt támogatásból díjazni lehetett a nyertes gazdákat — mondta Borsos K. László, a Pro Zselyk Egyesület kuratóriumi tagja. — Mindenki kapott részvételi díjat, és ennek nagyon örvendtek a résztvevők. Az első díj 500 ezer lej, a második 300, a harmadik 200 volt. A legszebb állat díjat egy román tarka kisborjas fejőstehén, Magyarosi Márton tulajdona érdemelte ki. A borkóstolón 15 termelő vett részt — sajnos a vörösborok versenyét nem tartották meg, szervezési hibák miatt. A legjobbnak ítélt fehérbor Hunyadi Mihály munkáját dicsérte.

Szabadság 2005. február 16. XVII. évfolyam, 38. szám

Állt a kirmeci bál

Nagy érdeklődés közepette zajlott le szombaton Beszterce-Naszód megye egzotikus magyarlakta településén, a lutheránus Zselyken a szász gyökerű templomszentelési ünnep, amelyet a helybeliek kirmecnek neveznek (valószínűleg a kirche/templom szó lelhető fel a kifejezésben). A „göderben" zsúfolásig megtelt a templom, ahol Barcsa István helybeli lelkész hirdetett igét a környékről külön ez alkalomra összegyűlt zselykieknek. Az istentiszteletet szeretetvendégség követte — tudtuk meg Borsos K. László bethleni tanítótól, aki mindig nagy szeretettel látogat haza a „göderbe", és aki megjegyezte: ez ünnep kitűnő alkalom a zselykiek számára arra, hogy „összetalálkozzanak" — érintkezzenek.

Az ünnep természetesen a nagysikerű kirmeci bállal ért véget.

Sz.Cs.


Tegyem a vacsorát?