• Képeslap küldése

Támogató:


2010-ben 515 éve (1495), említi írásos emlék, hogy a faluban Ambrosius szerzetes szolgált. Innen bizton számítható Zselyken a keresztény egyház létezése. 

Kakasbanda – kakaslövés

A kakasbanda legényekből álló csoport (8-12 fő) mely a húsvéti kakaslövés nevet viselő népi játék céljából alakult.

A kakasbanda tagjai (rendszerint szomszédok) tyúkot, kalácsot, pálinkát és bort visznek a házhoz, melynek kertjében a kakaslövés zajlik. Kakast (kakasokat) a soron következő legény viszi.

E húsvét-harmadnapi játék abból áll, hogy a kakasbanda tagjai rendre két-két lövést adnak le, bizonyos távolságból a egy „kipányvázott” (fél lábánál kikötött) kakasra.

Aki a kakast eltalálta, bort kapott jutalmul, s kalapjába tűzhette a kakas tollát.

Amíg a játék tartott addig az asszonyok, leányok megsütötték a tyúkokat, meg a lelőtt kakasokat, előkészítették az asztalozáshoz szükséges ételeket.

Kezdetben a kakaslövés fegyvere a nyílpuska volt, később a vadászpuska. A nyílpuskát házilag készítették.

Ha a kakasbandának nem volt nyíl- vagy vadászpuskája, akkor a fegyver mogyorófa bot volt. A kakaslövésnek ez a változata sokkal szórakoztatóbb volt ugyanis a versenyzőknek bekötött szemmel kellett közelíteni a kakashoz bizonyos távolságról, s mielőtt elindult volna néhányszor megforgatták a maga körül. Ilyen körülmények között a botütések rendszerint a kakastól jó messze hulltak a földre.

(Forrás: Wass György: Zselyk)


Fiatalember csodálja, Misi bácsi milyen ügyesen kaszál. Dől a fű, gyűlnek a rendek. Egyszer felsóhajt: hát, ez az amit én sose tudnék megtanulni, nincs ritmus érzékem. Misi bácsi megnyugtatja: van a kaszának!