• Képeslap küldése

Támogató:


2010-ben 515 éve (1495), említi írásos emlék, hogy a faluban Ambrosius szerzetes szolgált. Innen bizton számítható Zselyken a keresztény egyház létezése. 

Oskola

Ezen a helyen, a ma már sajnos nem működő iskola története elevenedik meg előttünk

Alapításától a századfordulóig oskolának nevezték az iskolát. A legtöbb írott emlékben is így szerepel.

Zselyken a XVIII. század első felében már volt tanítás. Bizonyítja ezt egy „adtestatio” (jelentés) melyet Erstei Nolanus János, magyarújlaki református lelkész adott 1759-ben. E dokumentumból kitűnik, hogy nevezett személy, 1716-ban, mint iskolamester működött Zselyken. Az iratban megnevezte elődeinek és utódjának a nevét, ami bizonyítja, hogy úgy 1716 előtt, mint e dátum után Zselyken már működtek tanítással megbízott személyek.

A XVIII. század első felében az iskola - mint annyi más- szórványosan működött tanító hiány miatt. Folyamatos oktatási tevékenység csak 1769-től Mengötz György (’769-1781) rektor óta mutatható ki.

Nincs írott adat, hogy az iskola mikor kapott önálló épületet. A szájhagyomány szerint az iskolaház valamikor „szalmával fedett rozoga faház volt, melyet az egyházközség bérelt ….földes szobában leverve négy cövek, s arra téve két szál deszka, a nebulók állva írtak, míg a rektorné ott főzte az ebédet és altatta a kis gyermekét.”

Írott hagyomány igazolja, hogy 1858-ban sor került új iskolaház építésére. Az írás Szabó Samu tollából ered, s „Gazdag szegények” címet viseli.

„Zselyk falu Beszterce vidékén 700 lakossal bíró magyar helység. Lakói vidámak, barátságosak, vendégszeretők és oly szorgalmasak, hogy párjok nincsen messze földön. Aki látja, lehetetlen, hogy el ne mondja róluk: bizony derék emberek ezek, Isten áldása kell, hogy kísérje munkáikat. …Iskolájok 1858 előtt egy szalmafödeles, rossz faház volt, pénzök egy krajcár sem, s mégis hozzáfogtak az építéshez…Volt a községnek egy 40 holdas legelője, melyet egyesült erővel felszántottak és kukoricával bevetettek…Hogy az iskolaépítéshez mindjárt akkor tavasszal hozzáfoghassanak: minden gazdának egy negyed öl követ kellett kiszerezni, még 40 ezer téglát is kaptak kölcsön, pénzt pedig két tehetősebb gazda jótállása mellett 500 forintot. És mire a kukorica megért, a szép kőiskola is készen volt öt szobával, két pincével, istállóval; minden kemény anyagból, cserépfedél alatt, s díszesen építve. Őszre kelve a kukoricát eladták, s mivel nem volt lég az adósság törlesztésére, más esztendőben ismét bevetették földjüket kukoricával, s harmadévben rosszal. Így aztán lefizették az adósságot mind egy krajcárig, s még egy kevés pénzök is maradt. A föld megmívelését az egyháztagok ingyen tették: akinek marhája volt ekével is, kézimunkával is, a többi csak kézi munkával…Az építéshez nem fogadtak pénzes napszámosokat, hanem megkezdték az első házszámon, s minden nap kiállott annyi kézimunkás, amennyi kellett…. Íme, milyenek a gazdag szegények; mekkora áldás a szorgalom, s mennyire igaz a példabeszéd: „”Segíts magadon, s megsegít az Isten!”…. ”

(Magyar olvasókönyv a népiskolák V. és VI. o. számára, 57. oldal, 38. olvasmány – Budapest 1882.)

 

A kor, amelyben a zselyki felekezeti iskola keletkezett, az egyház és iskola szétválaszthatatlanságának kora. Előtérben volt a vallásos nevelés: cathechizáció, imádság, zsoltárok és más vallásos énekek tanítása. Az írás, olvasás és számolás tanítása másodrendű feladat volt. A „Ratio educationis” megjelenése (1777) után az iskola hat osztállyal működik egy tanteremben, egy tanerő vezetésével 1856-tól a század végéig két tanerő foglalkozott külön tanteremben az I-III. , illetve IV-VI. osztályokkal. A tanítás délelőtt és délután zajlott. Az Eötvös féle iskolai reform után kötelezővé vált a VII., úgynevezett ismétlő osztályt Zselyken csak 1880. után vezették be. Ez az osztály ősszel és tavasszal reggel öttől nyolc óráig tanult, a téli időszakban viszont az esti órákban, és hetenként csupán háromszor.

Az iskola ellenőrzése kezdetben kizárólag a mindenkori lelkészre hárult. A Ratio educationis megjelenése után az államhatalom is beleszólást kapott az iskola tevékenységbe, majd 1867-ben kiadott Eötvös-féle reform nyomán rendszeressé válik a vármegye részéről az ellenőrzés. Helyi viszonylatban a XIX. Század utolsó évtizedétől kezdve az ellenőrzés kerete kibővült, helyet kaptak benne az egyházi és a községi vezetőség tagjai. …

 

A zselyki evangélikus felekezeti iskola állami intézménnyé válását az egyház Emlékkönyvében a következő bejegyzés jelzi:

„1900. január 1. Az eddigi helybeli elemi népiskola államivá vált. A nép ugyanis nem győzné a családonként kirótt 11 korona tanítói fizetés terhét hordozni, kénytelen volt az államosítást kérni.” A XX. század első három évtizedében az iskola az állam és az egyház között többször gazdát cserélt. Túlnyomó részben, mint állami iskola működött, ezért az 1900-as évet az iskola életében korszakot záró évnek lehet tekinteni.

Az iskola tehát államivá vált, de bejárata felett még sok éven át ott volt a lutheri jelszó: „Erős várunk nekünk az Isten!”

A második világháború utáni zselyki iskoláról néhány évszám és esemény:

- 1948. A „Tanügyi reform” szétválasztotta az iskolát az egyháztól. Zselyken is megalakult az általános iskola négy osztállyal, a ciklusos oktatási rendszer alapfokával.

- 1949. A megyei illetékes szervek engedélyezik a második ciklust megnyitó ötödik osztály létesítését 32 tanulóval.

- 1951. őszén a második ciklus mindhárom osztállyal működik, vagyis az V., VI., VII. osztály, hét tanerővel. Az iskolatörvény ezen osztályok minimális létszámát 24-26 tanulóban állapította meg.

- 1951-ben a megyei tanelügyelőség engedélyezi az iskola mellett működő internátust. A faluból nem telt ki az V.-VII. osztály minimális létszáma, ezért a környező falvak magyar ajkú lakosságából kellett toborozni a gyermekeket. Tacs, Bréte, Szent-András és Cegőtelke volt az utánpótlást biztosító négy falu, melyek mindenikében csak négy osztályos iskola működött.

- 1956-ban a megyei tanügy nem tudta biztosítani az internátus anyagi alapját az állandóan szélesedő iskolahálózat miatt. Ezért az internátus feloszlott és ezzel eloszlott a második ciklus mindhárom osztálya. A tanulók a tekei magyar nyelvű iskolába iratkoztak. A zselyki iskola I-IV. osztállyal és két tanerővel működött tovább. A második ciklus tanerői a megye iskoláinál kaptak munkahelyet.

- 1959-ben a körzeti tanfelügyelőség figyelembe veszi Zselyk földrajzi elszigeteltségét és járhatatlan bekötő útjait, és engedélyezi a második ciklus megnyitását a IV. osztály két évfolyamával. Így minden második évben alakult V. osztály. Újból kezdetét vette a gyermektoborzás is. Cegőtelke és Tacs volt az utánpótlást biztosító két falu.

- 1969-ben az iskola megünnepelte fennállásának 200. évfordulóját.

- 1976-tól az iskolát újból gyermekhiány sújtja. Felszámolódnak a második ciklus osztályai, s újból csak négy osztály marad, de most már csak egyetlen tanerővel. Az I-IV. osztályban a létszám évről évre csökken, a falu sorvadásának jelei mutatkoznak.

- 1981-ben a teljes gyermekhiány következtében a zselyki magyar tannyelvű I-IV. osztállyal működő általános iskola megszűnt létezni.

(Forrás: Wass György: Zselyk)

Napjaink:


A nagyapám mondta: "Ha az urak úgy gondolják, hogy okosak, hát a parasztok sem buták! "
- utalva arra, hogy a paraszt termékét eszi meg az "ur", aminek a legjavát és a legfrisebbjét mégis csak a paraszt eszi meg.