• Képeslap küldése

Támogató:


2011-ben a X. falunapon a zselyki "kultúr" színpadán a budapesti Forgatós Kamara Néptáncegyüttes Pintér András vezetésével visszamutatta a zselyki táncot, Emlékül Zselykről címmel. A fellépés olyan nagy sikert aratott, hogy a végén a zselyki férfiak is megforgatták a táncos lányokat.

Pünkösd

Pünkösdről általában

Minden népnél megtalálható valamilyen formában a tavasz, a nyár eljövetelének megünneplése. A telet, a rossz időt elüldözik, elégetik, és elővarázsolják a tavaszi, nyári termékenységet. Ezeket az ősi ünnepeket, az európai népek megkeresztelkedésével az egyház igyekezett keresztény tartalommal megtölteni. A húsvéti ünnep a régi tavaszi napéjegyenlőség ünnepet váltotta fel, és ehhez képest hat hét múlva, május elejére esett az a termékenység ünnep, melynek emlékei a pünkösdi szokásokban maradtak fenn. Az egyház, pedig a tavaszi virágzásban a Szentlélek ajándékát hirdette a híveknek.

A Pünkösd így egyházi ünnep lett, amelyen a kereszténység a Szentlélek eljövetelének emlékét üli meg, de a népszokásokban továbbra is a nyárköszöntés az ünnep lényege, párválasztási hagyományok, bálok, mulatozás.

A pünkösd szó a görög pentékoszté(πεντηκοστή) szóból ered, melynek jelentése ötven, azaz a Húsvét, vagyis Krisztus feltámadása utáni ötvenedik napon ünnepeljük. A május 10. és június 13. között mozgó ünnep alkalmasnak bizonyult a tavaszi és nyári napforduló ősi európai szokásainak továbbvitelére.

A pünkösd Zselyken

A népszokások szépsége a mai, modern ünnepeinkkel szemben abban rejlik, hogy mindenhol különböző hagyományok éltek, így a pünkösd megünneplése is rendkívül sokszínű volt.

Én a családommal évente kétszer látogatok el Zselykre. Tavasszal, húsvét vagy pünkösd környékén, és nyáron a falu napokra. Az utóbbi két évben a tavaszi látogatásunk pont pünkösdre esett, és természetes, hogy ilyenkor vendéglátóink szívesen mesélnek a régi időkről. Elmondásuk szerint a pünkösd ünneplése volt az, – még a menekülés előtti időkben –amelyhez Zselyken egyedi szokások kötődtek. Lehet, hogy egy-egy vonás megtalálható máshol is, de egészében véve igazi zselyki hagyományokat őrzött. Kár, hogy ez már csak az emlékekben él.

 

Előkészületek a ház körül

A pünkösdre való felkészülés, már két héttel korábban megkezdődött. Zselyk fekvéséből következően május környékén kezd melegedni az idő, így a fűtési szezon is ekkor ér véget. Tehát ilyenkor végezték el a nagytakarítást, ami a ház kimeszelését is magában foglalta.

 Ezzel a munkával a pünkösdöt megelőző péntekre készen kellett lenni, addigra minden háznak az ünnephez méltó tisztaságban kellett ragyognia kívülről, belülről, mert a szombati napon már megkezdődött a sütés-főzés.

Pünkösdhöz nem kapcsolódtak hagyományos pünkösdi ételek, mint a húsvéthoz, vagy a karácsonyhoz. Az ünnepi asztalra majorság került (a majorság szót a baromfikra használják). A betérő vendégeket az elmaradhatatlan bor és pálinka mellett lapas” kaláccsal kínálták, ami kelesztett tésztából készült palacsinta volt, és azért lett lapos, mert a kemence kövén sült, a tetejére pedig porcukrot hintettek. Készítettek „farmabeli” kalácsot is, ami formában, azaz tepsiben sült, ebbe tölteléket is tekertek, diót vagy mákot. És ha már begyújtották a kemencéket természetesen kenyeret is sütöttek.

Fontos tisztségek

A 14 és 20 év közötti fiatalok vezetője az aksasar volt. Azokat a már házas ifjakat illette ez a megnevezés, akik az egyházi üléseken, és egyéb alkalmakkor képviselték az ifjúságot. A presbitérium jelölte ki őket, de a falu ifjai választották meg kétévenként.

Az ifjú legények közül évente választottak két öregleginyt, akik a legénysereg felelősei voltak. Ők szervezték a templom körüli munkákat, és részt vettek a bálok szervezésében.

Hasonlóképpen a leány seregnek is volt két öregliján felelőse, akik minden szombaton a templom takarításáért feleltek.

A legfiatalabb fiúk közül, szintén évenként választottak két vőfit. Ez volt a legkisebb tisztség az ifjúság körében. Összejöveteleken, bálokon az öregleginyeknek segédkeztek a rend fenntartásában, és ők töltötték be a kisfutár szerepét is.

Zöldfa állítás

A zöldfa állítása a falu legényeinek feladata volt. Már pénteken este kimentek az erdőbe, és ott is aludtak, hogy szombaton hajnalban kiválaszthassák a legszebb, és legmagasabb hársfákat, amelyeket erre az alkalomra kivágtak. A fát felgallyazták, csak a tetején hagyták meg a lombját, a törzsét, pedig baltával megcsapdosták, amitől foltos lett.

A zöldfával elsősorban a falu előjáróit tisztelték meg. Rajtuk kívül kapott még zöldfát a lelkész, az aksasar, a két öregliján (öregleány), a tanító, a karmester és a kántor. A fákat szombaton este felé állították fel a házuk elé. Azok, akik zöldfát kaptak, természetesen kaláccsal, itallal kínálta a zöldfa állító ifjakat.

A templomot is zöldfákkal díszítették. Két fát állítottak a templom bejáratához, és a padok mellé is állítottak egy-egy fát egészen az oltárig. Az istentiszteletre vasárnap és hétfőn 11 óra tájt került sor.

A bál

A bál előkészítése is már két héttel korábban megkezdődött. A két öregleginy és a két vőfi elment a lelkészhez és az aksasarhoz engedélyt kérni, hogy a bált megtarthassák, és zenész cigányokat fogadhassanak.

Ha megvolt az engedély, megkezdték a „bálterem” kialakítását. A mulatság helyszínét zölderdőnek hívták, hiszen jó időben a falu temetőjén túli erdőrészben alakították ki. Egy kör alakú területen a fákat kivágták, és egy kis mélyedést alakítottak ki, amit ágakkal rakta körbe. Ezekre az ágakra ülhettek a kísérők. A zölderdőben már ebéd után, 1-2 óra körül megkezdődött a gyülekező.

Kosaras bál volt, azaz minden család hozott magával ételt, italt egy nagy kosárban. Ebből egymást is megkínálták, és minden bál alkalmával kijelöltek egy családot, akik a zenészeket is megvendégelték.

A muzsikás pénz a zenészek bére volt, amihez mindenki kiszabott összeggel járult hozzá. És aki fizetett az táncoljon is. Nem hagyták, hogy bárki is egész éjszaka petrezselymet áruljon. A két vőfi feladata volt az ücsörgő lányok megtáncoltatása. A mulatság két napos volt, pünkösdhétfőn kezdődött és kedden is tartott. 

Pünkösd napjainkban

Ilonka néni már péntek este előkészíti a kenyér és kalács sütés kellékeit. Mindenek előtt a nagy dagasztóteknőt, amiről mindig elmeséli, hogy ez olyan fontos kelléke volt a háztartásnak, hogy ezt – hatalmas mérete ellenére – a meneküléskor is vitték magukkal, a hátukon cipelve. A teknőbe beleszitálja a lisztet és előkerül a gondosan őrzött kovász. Szombaton reggel a háziak korán kelnek. A tészta már szépen megdagadt, Misi bácsi előkészíti a kemencét, gondosan kitakarítja a pemetével (ami tulajdonképpen egy rúd végére kötözött kukoricacsuhé pamacs, amelyet vízbe mártva használnak. Elengedhetetlen kelléke a kemencének) és tüzet rak. Ilonka néni pedig, a kenyértésztát tepsibe rakja. Ez egy új keletű szokás, hiszen 10-15 évvel ezelőtt még a kemence kövén sültek a kenyerek, ezért is volt fontos a kemence alapos kitakarítása. Majd, amíg a kenyerek sülnek megkezdi a farmabeli kalácsok megtöltését. Készül diós és mákos is, mint régen, de a legfinomabb az ordával töltött kalács (az orda egy másodlagos eljárással, tejsavóból készített sajtféleség, édeskés ízű, a túróhoz hasonló állagú).

Pünkösdi istentiszteletSzerencsénk van, hogy részesei lehetünk ennek a sürgés-forgásnak, mert ma már nem minden háznál fűtik be a kemencéket, hanem összefognak és egy-egy kemencében sütik meg a szükséges kalácsokat és a kenyereket. Ez valamikor hétköznapinak számító munka volt, most ünnepi esemény.

Ma már nincs zöldfa állítás, se bál, de a templomi szertartás elmaradhatatlan. Vasárnap mindenki készülődik a templomba, ünneplőbe öltöznek. A szertartás hangulatát Misi bácsi orgona játéka, és a helyi fúvószenekar teszi igazán meghitté. A fúvószenekar tagjait turnereknek hívják. A környék egykori szász falvaiban használták ezt a megnevezést, mert az egyházi ünnepek alkalmával a toronyban zenéltek, és a szó németül és szászul is tornyot jelent.

Nekünk, a nagyvárosi vendégeknek felemelő élmény részt venni ezen az ünnepen, még akkor is, ha már itt sem olyan, mint régen. Hiszen valljuk be őszintén, a pünkösd a mai emberek többségének, csak egy piros betűs ünnep, ami nem jelent mást, mint egy nap szabadságot, egy hosszú hétvégét. Itt viszont ez nap is megtelik tartalommal. Az ünnepnapokon felébred a falu csipkerózsika álmából, hazalátogatnak a rokonok, gyerekek, unokák, és megpezsdül az élet.

Jó lenne, ha újra lenne zöldfa állítás, és bál, mint a falu elnéptelenedése előtti időkben.

Forrás: Acsai Rita

 


Tegyem a vacsorát?